2007. augusztus 10., péntek

Kerékforgó

A napokban megint nem nagyon tudtam bejegyezni. Elég sok a teendő, sok lótás-futással megfűszerezve, de egyelőre nem tudok rendesen lázadni ez ellen, mert nem éri meg. Elrendeznivaló éppen elég jut, de valahogyan a végére jutok. Remélem legalábbis.
Ha mégis visszaérek ide, és rendesebb bejegyzéseim lesznek (értsd kimerítőbbek), akkor valószínűleg a szerencsémnek kell majd betudnom, éppen ezért késznek kell lennem a megfelelő pillanatban majd az isteneknek áldozni. Ha figyelemmel kísérik cselekvéseimet, és tevékenységeimet. Ha mégsem néznek úgy rám, mintha érdekelné őket, még a legcsekélyebb mértékben is a sorsom, akkor megváltozik majd a horizontom.
Akkor beállok teljes állású tudósnak, de hát ez eléggé távol áll tőlem. Majd elválik. Izgatottam várom a fejleményeket.
Jaj!

Nincsenek megjegyzések: