Ahhoz, hogy lesántuljon az ember, egy külön képpesség kell, állítólag. Mondják, hogy az aki félrejár (ez nem feltétlenül rokonítható a sántasággal), mégsem lehet olyan gonosz valaki. Ha félrejárás ügyében kezdünk gondolkodni, akkor elmondhatom azt, hogy csak az járhat félre, akinek megadatik a választás. Hiszen benne van már eleve a kijelentésben az, hogy másnak még esélye sem lehet, hogy megtehessen valamit. Amit aztán megint mások elbírálhassanak, hogy jó-e vagy sem. Morálisan meg egybek.
Nevessünk!
Legalábbis addig, amíg ezeknek a kijelentéseknek a lényegére rájövünk. Hiszen ha szétcincáljuk a lehetőségeket, akkor azt mondhatjuk, hogy csakis az válhat Gonosszá, akinek megadatik a lehetősége. Akinek nem, az kötelező érvényben jó kell, hogy maradjon. Nincs választása! Ez azért őrület, mert egy kis sarkítással azt kell majd kijelentsük, hogy a szabadság csak a potenciális Gonoszaknak adatik meg!
Nem semmi...:)
Persze innen még annak a belátása, hogy mennyire éri meg nekünk, hogy Jók legyünk, egy kissé még eltarthat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése