A CINZANO kislány ott araszolgatott a pultok között, beosztva. Valamiket kínálgatnia kellett. Talán valamit ki kellene tölteni. Papirosokat markolgat. Fölteszi a hivatalos mosolyát, settenkedik, hátha valakire le tudna csapni. Rám nem csap le. - Miért? - kérdem magamban, mert jól nem nézek ki azt tudom, de rosszul sem. Becsületes ágyban alszom, ma éppen borotválkoztam is, de mégsem szólít meg. Mindegy, nem hagyom.
Szemem sarkából figyelem, hogy vajon mi lenne a következő mozdulata. Bájos polgárokat szólít meg, tisztességes munkahelyekkel, mintha tudná, hogyan kell csinálni. Természetesen én is ezt tenném az ő helyében.
Azért lesek folyton irányába, mert csinos. Kétségkívül csinos, nem hiába hirdetik meg ilyen beosztásokba kizáró feltétellel a kellemes megjelenés kitételt.
Puszis fajta lehet. Gyönyörűek az ajkai. Csókolgatnivalók.
A hosszú kiengedett barna haja elöl bretonban levágva. (Bretonban van Cinzano? - lásd Franciaország ivászati szokásait.)
Ő is elég sokszor kacsingat felém, nyugtázom magamban, hogy még visszatérhetek bármikor ide. Fohászkodom a sorsomhoz, hogy ez bekövetkezzen.
A CINZANO felirat úgy nyújtózik végig az oldalán mint egy jól beékelt szőlőinda. Piros egyenruhája virít, lángol. Ez a cégnek is a védjegye. A vörös, az örök lángolás. Én is lángolok, mindenhol belül kívül. Habár mostanában jól begyakorolt pókerarcom mintha unná a világot. De ez is csak szerep.
Gondolatban küldök neki egypár csókot, majd behajtom egyik fordulóban.
Az ilyent nem lehet kihagyni.
Szemem sarkából figyelem, hogy vajon mi lenne a következő mozdulata. Bájos polgárokat szólít meg, tisztességes munkahelyekkel, mintha tudná, hogyan kell csinálni. Természetesen én is ezt tenném az ő helyében.
Azért lesek folyton irányába, mert csinos. Kétségkívül csinos, nem hiába hirdetik meg ilyen beosztásokba kizáró feltétellel a kellemes megjelenés kitételt.
Puszis fajta lehet. Gyönyörűek az ajkai. Csókolgatnivalók.
A hosszú kiengedett barna haja elöl bretonban levágva. (Bretonban van Cinzano? - lásd Franciaország ivászati szokásait.)
Ő is elég sokszor kacsingat felém, nyugtázom magamban, hogy még visszatérhetek bármikor ide. Fohászkodom a sorsomhoz, hogy ez bekövetkezzen.
A CINZANO felirat úgy nyújtózik végig az oldalán mint egy jól beékelt szőlőinda. Piros egyenruhája virít, lángol. Ez a cégnek is a védjegye. A vörös, az örök lángolás. Én is lángolok, mindenhol belül kívül. Habár mostanában jól begyakorolt pókerarcom mintha unná a világot. De ez is csak szerep.
Gondolatban küldök neki egypár csókot, majd behajtom egyik fordulóban.
Az ilyent nem lehet kihagyni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése