Ölre menni?

Nem tudom, hogy mennyire érek a végére, de lehet, hogy mégis. Megint rengeteg az ötlet, ennek örülök, csak be kellene osztani értelmesen az időt. Hogy ne legyenek kihagyások, és plusz körök.
Nem szeretnék olyasmit csinálni amihez nem fűlik a fogam. Már elég sokszor lefutottam a plusz köreimet, ami az jelentené egy adott szempontból, hogy bizonyos adómat befizettem a világnak. Természetesen sosem elég. De a tandíjnak egy részét már leperkáltam.
Ezt be is látom, nem is nyafogok fölöslegesen. Itt azt kell csinálni a jelen esetben, és talán ez látszik a legnormálisabbnak ha körültekintőek vagyunk. Nem annyira, hogy esetleg a körülményesség kelepcéjébe essünk, ami máris nem járható út.

A körültekintés azért fontos, mert lényegesnek látszik az, hogy éberek maradjunk. J barátom remekül rátapintott ennek a fontosságára.
Amúgy az éberség kategóriáját nagyon szépen körüljárta Feldmár András pszichiáter, ki ezt a hipnózissal hozta kapcsolatba. nem fontos ebben a pillanatban, hogy mennyire racionális az érvelésrendszere, holott nagyon is annak tűnik.
A világban - most az emberi világ jelenségeire gondolok elsősorban -, rengeteg az altató motívum. Ha gunyoros lennénk, akkor azt mondanám, hogy az altató mese. Ilyenkor nem kell egyből fölpattanni, csak elő kell készíteni a disszertációt.
És amikor eljön az a pillanat, hogy érvelni lehessen, akkor ezt föltétlenül ki kell használni, és határozottan kell végigvinni.
Ha idő előtt fölpattan valaki, hogy neki bizony jogai vannak, akkor megtörténhet, hogy beletörik a foga.
Hiszen a mindenkori hatalom nem tűri azokat, akik okvetlenkednek. És ilyenkor riposztozik. Ha olyan a kor akkor jogi eszközökkel, ha pedig nem akkor pedig azon kívül.
A hatalmat nem lehet megszüntetni. Legalábbis nem úgy tűnik az én fertályomról. Vannak lázadók, akik ezt nem tűrik, de valószínűleg nekik kitelik az energiájukból. Nekem nem annyira.
De nem is maradok meg nyafogósnak.

Ha valakivel ölre kell menni, akkor először bejegyeztetem magam az illetővel egy szkander partira. Ez egy bevett szokás kell legyen nálam, nem egyből szedem elő a stukkerem. Csak azért mert én amolyan fenegyerek vagyok.
Ilyenkor inkább kérek egy cigarettát, Humprey Bogart módon, és elbeszélgetek az illetővel. Egy kicsikét, hadd lássam mi van a belsejében.
Egyelőre a Casablancaban sem látok semmi kivetnivalót. Ez egy romantikus történet: és az nem jelenti azt, hogy emiatt hiányosságai vannak.