Most nem fogok sokat vacakolni a bejegyzéssel, hiszen gyönyörű idő van kint, ragyog a nap, a napsütés magát az Ígéret Földjét hirdeti. Aki ilyenkor ellenáll annak, hogy ne menjen ki a szabad levegőre, annak vagy halaszthatatlan teendőjét kell ellátnia, vagy pedig bornírt.
Nem szeretek megbántani senkit sem fölöslegesen, de tényleg ilyenkor ki kell menni. Ajándék az egektől. Így kell megtanulni a leckét.
A következőkben talán mesélni kellene Gandhiról is egy kicsikét. A 20.század egyik jeles képviselője volt, kár lenne kihagynom. Nem mintha olyan lenyűgöző téma lenne, de egy kis mértékben érdekes is lehet akár, hiszen a népét őszintén kezelte (és nem lekezelte). Ugyanakkor India azért is érdekes, ha már Gandhin keresztül érinteném, hiszen az emberi kultúra és civilizáció egyik bölcsője is egyben.
Lehet, hogy ekképpen A valóság megfelelése a keleti bölcseletben korábbi bejegyzésem nem is annyira véletlen műve. Így lehetne egy szimmetrikusabb szerkezetet adni a bejegyzéseknek, gondolom.
Egyelőre nem döntök ilyen téren, hamarosan visszatérek erre a témakörre.
(Ha valaki szívesen olvassa soraimat, emiatt írtam ezeket.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése