Igen, sok helyen ez van. Talán én sem vagyok mentes ettől, nem is szeretném ha kibújnék egyből ez alól a stigma alól. Holott ez pont nem stigma, ez egy állapot, mégpedig egy sajnálatos. Elvetjük a sulykot (még mindig többes számban fogalmazok, no problem), hadd lássák a többiek mire is vittük az utóbbi időben.
Az igazi profik majdnem mindig hallgatnak.
Hiszen ők csinálják, nem beszélnek róla. Vagy ha igen, akkor keveset.
Nem kell egyfolytában bizonyítgatniuk, hogy mennyire jók ebben vagy abban. Minek azt? A műkedvelő egyleteknek az egyik ismertetőjele, hogy zajosak. És ez majdnem minden emberi területen, aktivitáson így van. Több az arra elfecsérelt energia, hogy felkeltsék a figyelmet, mint magára az alkotói munkára fordított energia.
Miért is van ez efféleképpen? Ez valójában nem ellentmondás?
Látszólag a naivitást hoznám összefüggésbe az elején, de nem ilyen egyszerű a dolog mibenléte. Lehet biológiai, vagy evolúciós megközelítést kellene alkalmaznom, hogy megválaszoljam a kérdést. Lehet a figyelemfelkeltés, és implicite a zajosság, ahhoz jók, hogy tovább éljenek az egyedek avagy az egész populáció. Hogy ezáltal újabb és újabb egyedek csapódjanak az osztagokhoz.
Vajon jól gondolom?
A nagy tömeg, a csordaszellem, a csürhe mind azt próbálja alátámasztani, hogy azok az értékek amelyek mentén szerveződnek tévedhetetlenek. Ezt egyféle zajjal oldják meg. Síppal, dobbal, nádihegedűvel. Feldecibelezik magukat, mert ki tiltja meg nekik?
Nagyzási hóbort, az a menő. Delusion of grandeur.
Ma megint szomorú leszek emiatt, de kinövöm.
Az igazi profik majdnem mindig hallgatnak.
Hiszen ők csinálják, nem beszélnek róla. Vagy ha igen, akkor keveset.
Nem kell egyfolytában bizonyítgatniuk, hogy mennyire jók ebben vagy abban. Minek azt? A műkedvelő egyleteknek az egyik ismertetőjele, hogy zajosak. És ez majdnem minden emberi területen, aktivitáson így van. Több az arra elfecsérelt energia, hogy felkeltsék a figyelmet, mint magára az alkotói munkára fordított energia.
Miért is van ez efféleképpen? Ez valójában nem ellentmondás?
Látszólag a naivitást hoznám összefüggésbe az elején, de nem ilyen egyszerű a dolog mibenléte. Lehet biológiai, vagy evolúciós megközelítést kellene alkalmaznom, hogy megválaszoljam a kérdést. Lehet a figyelemfelkeltés, és implicite a zajosság, ahhoz jók, hogy tovább éljenek az egyedek avagy az egész populáció. Hogy ezáltal újabb és újabb egyedek csapódjanak az osztagokhoz.
Vajon jól gondolom?
A nagy tömeg, a csordaszellem, a csürhe mind azt próbálja alátámasztani, hogy azok az értékek amelyek mentén szerveződnek tévedhetetlenek. Ezt egyféle zajjal oldják meg. Síppal, dobbal, nádihegedűvel. Feldecibelezik magukat, mert ki tiltja meg nekik?
Nagyzási hóbort, az a menő. Delusion of grandeur.
Ma megint szomorú leszek emiatt, de kinövöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése