Gazdaságosság

Balkáni mítoszok
Van egy olyan érzésem, hogy itt a Balkánon másként értelmezünk bizonyos gazdasági folyamatokat. Ez az érzés azért is kezd elhatalmasodni rajtam, mivel újabban az egyik aktivitásom - másodállásom - ezt kezdi indukálni bennem.
Nyugaton mégis másképpen állnak, vagy állhatnak hozzá a vagyonhoz a halandók. Nálunk nagyon sokan termékekben gondolkodnak. Vegyél egy autót, de jobbat, azt majd úgyis el lehet adni. Vagy esetleg egy jó stílbútorba fektesd a pénzed, az is kelendő lesz évek múlva. És így tovább a telkekkel is.
Milyen termékek vannak?
Ezzel nem is lenne baj.
A gazdasági folyamatokban fellelhető pénzügyi termékek iránt nagy a bizalmatlanság. Ezekbe a "termékekbe" már jóval kevesebben fektetnek be. Úgy érzik, hogy fura játékok áldozatai lehetnek, ha esetleg egy ilyesmibe beszállnak. Bizonyos obskurus játékok és jelenségek lebegnek ilyenkor az átlagpolgár szemei előtt.
Kis országunkban - jelen esetben Romániát értem - alapot adtak ezeknek a bizalmatlanságoknak a FNI és a Caritashoz hasonló esetek. Ezekben a jelenségekben egyesek az éjszaka alatt meggazzdagodtak, de olyan alapon ami a törvényes keretet kijátszta elmésen. És a gyengébbeket, és a szegényebbeket.
Tervek?
Emiatt a bizalmatlansági faktor, úgy érzem.
A bankoknak nehéz lesz a feladatuk, hogy teljes körben bizalmat élvezzenek majd. De lehet, hogy nem teljesen reménytelen a helyzetük.
Sajnos az a helyzet, hogy egyre több szegény embernek reménytelen a helyzete.
A kettőt kellene valahogyan összehangolni.
Nem lesz könnyű.