Az a jó ha pörgök, mert akkor nem kell gondolnom a következő lépésemre, ha mindez megy mint a bádogosnyúl. Van egy kihagyott jazz koncert, azaz adott, immár pedig elmúlt, mert túl van mindenen, jón és rosszon egyaránt. Szegény Nietzsche vajon milyen jazz stílust szeretne ha élne, talán a coolba keveredne ha tehetné, de ezért sem teszem tűzbe a kezem. Azok a wagneri akkordok s a rézfúvósok szerintem röpítenék Zappának bizonyos albuma felé, teszem azt a Waka Jawaka albuma felé. Jaj de jó ez az album, drágaságos és magasztos atyaisten, ki titokban lakozol! Erre lehetne azt mondani, hogy ez bizony részrehajlás, hiszen Zappa muzsikája nem is jazz, hát persze, hogy nem az, de a Jawaka az nagyon is jazzesen szól. Na de hagyjam. És akkor még kihagytam
az egyik kis lányocskát, kis bombázót, ez egy kissé talán túlzás lenne, az is igaz, hogy nem rossz az alakja, de nem ám. Majdnem százasra ígértem, hogy megyek, és mégsem mentem. Valami visszatartott, fogva tartott, és az is lehet, hogy ő sem ment el. Hej!
Ezeken nem kell morfondírozni hacsak valaki nem fizeti túl a számlánkat, ezeken nem érdemes csámcsogni mondom. A megfelelő feladat az, hogy a becsesség látó- és hatókörbe kerülni, hogy onnan intézzünk szép szavakat a halandó énünknek, és a halhatatlan művészvilágnak. Ez egyértelműen túlzás, nem lehetek ennyire agyalágyult, hát hol is az eszem? Szóval a mentális bornírtsághoz mégsem kellene eljutni, ezt azért próbálom rendesen megtartani. Vagy mégsem? Hálistennek ilyen veszély nem fenyeget, ennyi önbizalomra már szert tettem, és nem féltem magam ilyen irányban. Ez az irányítottsága kába életemnek nem fenyeget. Persze, hogy nem kába, de valami megrekcumozást mégis kellene erőltetnem, vagy ennek a látszatát. Ezt majd mindenki igényli, hogy feláldozd magad a többiek oltárán, hogy befogd a pofád már megint, hogy egy sokkal slamposabb, stréberebb, surmóbb beszélőt engedjél szóhoz jutni. Akinek úgymond van mondanivalója, de valójában teljes mértékben mentes ettől, hiszen nem értékeli a mélység jelentését, hogy ez valójában hogyan is bukkan a beszéd és kommunikáció felszínére. Ellentmondás lenne, paradoxon? Netán képzavar? Egy mélység ami a felszínre bukkan?!!Nem, csak el kell elengednünk magukat egy kissé a gondolkodás lehetőségein szárnyalva, és máris beláthatókká válnak bizonyos jelentések.
A szex
Persze, hogy ide térek be, mert látom, hogy egyre inkább feszélyezettebbé válik a légkör, a blogszegmensben még inkább. Nem tudom, de úgy érzik egyesek, hogy megkerülhetetlen a probléma, a kifejtése még inkább. És mennyire igazuk van! Hehe.
Persze, hogy nem kell megkerülni, hűbelebalázs módon mindent bele, én is ezt mondom.
Vannak kivételek, mégis. Van a bölcseletnek egy olyan szegmense, ami tényleg mentes ettől a kérdéstől, főleg a keleti oldalon látszik egy ilyen keltezés. És ez nem a sokat emlegetett, és olykor trendinek számító aszexualitás. Nem, ez egy másfajta értékelése a létezésnek. De én sem tudok szexmentesen beszélni, rájöttem. De azt is látom, hogy vannak akik tudnak, és ez nem jelenti azt, hogy kevésbé mélyebbre ásnak le.
Na de.
Szóval fiataljaim itt a szex. Mit is csinálunk vele? Én még mindig azt mondom, hogy vagy érdekesen érdemes beszélni róla, vagy inkább akkor hallgasson az illető. És nem az ún. szótári mocskolódásról beszélek, nem ezt érintem, hiszen én is benne vagyok a gyakorlatában. Jóval inkább a fűszerezettségre utalnék, itt látom a hibát, és a félresiklásokat. Nem lehet fantáziátlanul beszélni a szexről és az erotikáról. Valami különbség van azért a kettő között, és nem is kevés, de erről od
ébb.
Én megszólalok ez ügyben, hiszen nemcsak műveltem és művelem ha adódik rá alkalom, van amikor kosarat is kapunk nem is egyszer, és ezzel talán nincsen semmi baj. De lenne egy kis szakirodalom, ezt a hangoskodóknak mondom.
Pascal Bruckner - Keserű méz
De Sade - Filozófia a budoárban
Apollinaire - majd minden, Tizenegyezer vesszőcsapás is
Mario Vargas Llosa - Szeretem a mostohámat
Henry Miller - Ráktérítő, Baktérítő, Szexus
Isaac Bashevis Singer - Szerelem és száműzetés
Kolozsvári Grandpierre Emil - vmilyen novelláskötete, már nem jut eszembe a címe
Milan Kundera - Nevetséges szerelmek, A lét elviselhetetlen könnyűsége
Boris Vian - Venyigeszú és a plankton, Tajtékos napok
Bohumil Hrabal - Őfelsége pincére voltam
Flaubert - Bovaryné
Joseph Heller - Valami történt
Salinger - Zabhegyező
Szóval ez csak egy kis ízelítő. De addig is ahogyan Jóska bácsi mondaná, ez a remek öregember, aki lélekben oly fiatal:
- Hadd hallgassuk a szezonbaszókat! (- Mintha ők tudnák a lényeget - ezt én mondom.:)
az egyik kis lányocskát, kis bombázót, ez egy kissé talán túlzás lenne, az is igaz, hogy nem rossz az alakja, de nem ám. Majdnem százasra ígértem, hogy megyek, és mégsem mentem. Valami visszatartott, fogva tartott, és az is lehet, hogy ő sem ment el. Hej!Ezeken nem kell morfondírozni hacsak valaki nem fizeti túl a számlánkat, ezeken nem érdemes csámcsogni mondom. A megfelelő feladat az, hogy a becsesség látó- és hatókörbe kerülni, hogy onnan intézzünk szép szavakat a halandó énünknek, és a halhatatlan művészvilágnak. Ez egyértelműen túlzás, nem lehetek ennyire agyalágyult, hát hol is az eszem? Szóval a mentális bornírtsághoz mégsem kellene eljutni, ezt azért próbálom rendesen megtartani. Vagy mégsem? Hálistennek ilyen veszély nem fenyeget, ennyi önbizalomra már szert tettem, és nem féltem magam ilyen irányban. Ez az irányítottsága kába életemnek nem fenyeget. Persze, hogy nem kába, de valami megrekcumozást mégis kellene erőltetnem, vagy ennek a látszatát. Ezt majd mindenki igényli, hogy feláldozd magad a többiek oltárán, hogy befogd a pofád már megint, hogy egy sokkal slamposabb, stréberebb, surmóbb beszélőt engedjél szóhoz jutni. Akinek úgymond van mondanivalója, de valójában teljes mértékben mentes ettől, hiszen nem értékeli a mélység jelentését, hogy ez valójában hogyan is bukkan a beszéd és kommunikáció felszínére. Ellentmondás lenne, paradoxon? Netán képzavar? Egy mélység ami a felszínre bukkan?!!Nem, csak el kell elengednünk magukat egy kissé a gondolkodás lehetőségein szárnyalva, és máris beláthatókká válnak bizonyos jelentések.
A szex
Persze, hogy ide térek be, mert látom, hogy egyre inkább feszélyezettebbé válik a légkör, a blogszegmensben még inkább. Nem tudom, de úgy érzik egyesek, hogy megkerülhetetlen a probléma, a kifejtése még inkább. És mennyire igazuk van! Hehe.
Persze, hogy nem kell megkerülni, hűbelebalázs módon mindent bele, én is ezt mondom.
Vannak kivételek, mégis. Van a bölcseletnek egy olyan szegmense, ami tényleg mentes ettől a kérdéstől, főleg a keleti oldalon látszik egy ilyen keltezés. És ez nem a sokat emlegetett, és olykor trendinek számító aszexualitás. Nem, ez egy másfajta értékelése a létezésnek. De én sem tudok szexmentesen beszélni, rájöttem. De azt is látom, hogy vannak akik tudnak, és ez nem jelenti azt, hogy kevésbé mélyebbre ásnak le.
Na de.
Szóval fiataljaim itt a szex. Mit is csinálunk vele? Én még mindig azt mondom, hogy vagy érdekesen érdemes beszélni róla, vagy inkább akkor hallgasson az illető. És nem az ún. szótári mocskolódásról beszélek, nem ezt érintem, hiszen én is benne vagyok a gyakorlatában. Jóval inkább a fűszerezettségre utalnék, itt látom a hibát, és a félresiklásokat. Nem lehet fantáziátlanul beszélni a szexről és az erotikáról. Valami különbség van azért a kettő között, és nem is kevés, de erről od
ébb. Én megszólalok ez ügyben, hiszen nemcsak műveltem és művelem ha adódik rá alkalom, van amikor kosarat is kapunk nem is egyszer, és ezzel talán nincsen semmi baj. De lenne egy kis szakirodalom, ezt a hangoskodóknak mondom.
Pascal Bruckner - Keserű méz
De Sade - Filozófia a budoárban
Apollinaire - majd minden, Tizenegyezer vesszőcsapás is
Mario Vargas Llosa - Szeretem a mostohámat
Henry Miller - Ráktérítő, Baktérítő, Szexus
Isaac Bashevis Singer - Szerelem és száműzetés
Kolozsvári Grandpierre Emil - vmilyen novelláskötete, már nem jut eszembe a címe
Milan Kundera - Nevetséges szerelmek, A lét elviselhetetlen könnyűsége
Boris Vian - Venyigeszú és a plankton, Tajtékos napok
Bohumil Hrabal - Őfelsége pincére voltam
Flaubert - Bovaryné
Joseph Heller - Valami történt
Salinger - Zabhegyező
Szóval ez csak egy kis ízelítő. De addig is ahogyan Jóska bácsi mondaná, ez a remek öregember, aki lélekben oly fiatal:
- Hadd hallgassuk a szezonbaszókat! (- Mintha ők tudnák a lényeget - ezt én mondom.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése