Le kell törölnöm az izzadságcseppeket magamról, hiszen a Hajtás Pajtás nevű játék javában zajlik, ezernyi szereplővel a fedélzeten, ezen az különösen imbolygó fedélzeten. A kormányos időnként nem tudja merre tart a hajó a tajtékos hullámokon, kérdeztem a matrózokat ők sem tudnak többet. Az utasokról már nem is beszélek, a legtöbbjüket a tengeribetegség környékezi, de vannak akik már sikerrel túljutottak ezen. De ők is gyengélkednek, és semmi kézzelfoghatóval nem szolgálnak. Éppen ezért elhatároztam, hogy szétnézek amerre csak lehet, fönt kezdem a síkos fedélzeten, majd módszeresen haladok lefelé, minden zugot átkutatva,
nincs-e valami rejtjel
ami több támponttal szolgálhatna. A térképet, ami sajnos az egyetlen térkép volt ezen a járműn valaki ellopta, rettenetesen fura körülmények között. Már-már azt sejtetné ez az eset, hogy kísértetek is kezdenek mászkálni olykor közöttünk, de azért ennyire nem mennék el a feltételezésekben. Arra gondoltam, kissé önmagamat szórakoztatva, hogy ha alkalom adódik feltornázom magam a kormányos kegyeibe, vagy esetleg a kapitánnyal ismerkedem majd meg közelebbről. Különösnek tűnik számomra az is, hogy a kapitányról senki nem tud semmit (ismét ez a titkolózás, amely minden napra kiterjed), azaz van egy olyan sejtelmem, hogy eddig senki sem látta. De mivel egy tengeri jármű nem indulhat el csak úgy kapitány nélkül, mégis hipotetikusan létezik. Ezek lennének az én sejtéseim, erre jutottam, hiszen mint jeleztem, senki sem számolt be senkinek sem személyes találkozásáról vele kapcsolatban, vagy bármilyen jellegű első kézből származó tapasztalatról. Csak
feltételezések garmadája,
ugyanakkor pedig másoktól hallott beszámolók, amelyek legalább a harmadrangú ismerősi szintről indulnak.
Ilyen körülmények között talán kénytelen leszek radikálisabb hangnemet megütni, és ha mégsem látom a kormányos szándékában, hogy elővegye legalább az iránytűjét, vagy a kapitány sem tűnik fel ebben a rejtelmes világunkban, akkor határozott lépéseket fogok tenni. Ezirányból ki kell jelentenem, hogy talán akkor átveszem a hajó vezetését. Én örököltem még a nagyapámtól egy iránytűt, és azzal egy közeli kikötőbe csak eljutnánk. Ott meg kezelésbe adnám az utasokat a legelső menhelyen, vagy kórházban, magam pedig a helyi flóra tanulmányozásába mélyednék.
Egy rakás liliomnak ott is kell lenni, csak a kertészre várhatnak.
nincs-e valami rejtjel
ami több támponttal szolgálhatna. A térképet, ami sajnos az egyetlen térkép volt ezen a járműn valaki ellopta, rettenetesen fura körülmények között. Már-már azt sejtetné ez az eset, hogy kísértetek is kezdenek mászkálni olykor közöttünk, de azért ennyire nem mennék el a feltételezésekben. Arra gondoltam, kissé önmagamat szórakoztatva, hogy ha alkalom adódik feltornázom magam a kormányos kegyeibe, vagy esetleg a kapitánnyal ismerkedem majd meg közelebbről. Különösnek tűnik számomra az is, hogy a kapitányról senki nem tud semmit (ismét ez a titkolózás, amely minden napra kiterjed), azaz van egy olyan sejtelmem, hogy eddig senki sem látta. De mivel egy tengeri jármű nem indulhat el csak úgy kapitány nélkül, mégis hipotetikusan létezik. Ezek lennének az én sejtéseim, erre jutottam, hiszen mint jeleztem, senki sem számolt be senkinek sem személyes találkozásáról vele kapcsolatban, vagy bármilyen jellegű első kézből származó tapasztalatról. Csak
feltételezések garmadája,
ugyanakkor pedig másoktól hallott beszámolók, amelyek legalább a harmadrangú ismerősi szintről indulnak.
Ilyen körülmények között talán kénytelen leszek radikálisabb hangnemet megütni, és ha mégsem látom a kormányos szándékában, hogy elővegye legalább az iránytűjét, vagy a kapitány sem tűnik fel ebben a rejtelmes világunkban, akkor határozott lépéseket fogok tenni. Ezirányból ki kell jelentenem, hogy talán akkor átveszem a hajó vezetését. Én örököltem még a nagyapámtól egy iránytűt, és azzal egy közeli kikötőbe csak eljutnánk. Ott meg kezelésbe adnám az utasokat a legelső menhelyen, vagy kórházban, magam pedig a helyi flóra tanulmányozásába mélyednék.
Egy rakás liliomnak ott is kell lenni, csak a kertészre várhatnak.
3 megjegyzés:
Talán olyan a hajónk kapitánya, mint a szél: nem látjuk, de érezzük a jelenlétét.
egy fasz, idióta
Igen, olyan mint a szél, érezni lehet, erre jól ráéreztél, a szélnek is a hatását lehet érzékelni főként, persze mint jelenség is realitás. A szélnek is formáló ereje van, de még mennyire, jóra és rosszra egyaránt, de valójában a jó és rossz kategória csak emberi perspektíva és szemlélet. Valószínűnek látszik, és én egyre inkább erre a verzióra fogadok, hogy a jó és rossz kategóriát ki kell hagyni az emberi szemléletből. Vannak olyan dolgok, amelyek csak vannak, nem értékelhetőek és nem is kell. Az előttem álló, a sorban is ilyen.:)
Megjegyzés küldése