-És éljen a Bastille eleste!
Ilyenkor a nagy magyarok kesernyésen húzzák el a szájuk szélét, hiszen ami francia az menjen a fenébe, hogy finoman fogalmazzak. Ebből a szempontból a magyar érzésű közlegénynek igaza is van. Hiszen minek kellett az a fene Trianon, szükségünk volt rá?
Nem volt szükségünk, de a francia átiratnak is működnie kellene.
Szét kell választani a problémát, ketté kell szelni magyarán.
Egyrészt ott van a francia politika, amelyik egyáltalán nem szimpatikus a magyarnak. És ezt én is aláírom.
Másrészt pedig a francia kultúrát is meg kell említeni, és emennek a nyugati civilizációra tett hatását. Hogy azt se feledjük el, sok olyan menedékjogot kért kultúrember húzódott meg Párizstól kezdve egészen le az Aranypartig, hogy se szeri se számuk. Amikor bezzeg olyan idők voltak, hogy itthon (igen, itthon!) nem lehetett már levegőt sem venni.
Nem akarom menteni a francia bőrét, nem bizony. Azt amit Clemenceau tett még egy jó ideig vizsgálni kell, holott úgy vélem, hogy ő is csak egy csavar volt a rendszerben, még akkor is, ha éppen vezető pozicíóban volt, mint miniszterelnök.
Aki fent van, nem egyértelműen egyedüli döntéshozói szerv, vagy entitás. (Azért menteném én Clemenceau bőrét, mert fizikus is volt, és ezek nem egyértelműen ostobák?)
Sok a kérdés, és nehéz ezeket megválaszolni felületből.
Nemrég jegyeztem meg egyik barátomnak, hogy az a veszélyes ember, aki csak egy-két könyvet olvasott. Mert azt hiszi, hogy az igazság birtokába jutott.
Ennél csak az jobb aki sokat olvasott, vagy aki nem olvasott semmit. Legalább annak van józan paraszti esze.
Ilyenkor a nagy magyarok kesernyésen húzzák el a szájuk szélét, hiszen ami francia az menjen a fenébe, hogy finoman fogalmazzak. Ebből a szempontból a magyar érzésű közlegénynek igaza is van. Hiszen minek kellett az a fene Trianon, szükségünk volt rá?
Nem volt szükségünk, de a francia átiratnak is működnie kellene.
Szét kell választani a problémát, ketté kell szelni magyarán.
Egyrészt ott van a francia politika, amelyik egyáltalán nem szimpatikus a magyarnak. És ezt én is aláírom.
Másrészt pedig a francia kultúrát is meg kell említeni, és emennek a nyugati civilizációra tett hatását. Hogy azt se feledjük el, sok olyan menedékjogot kért kultúrember húzódott meg Párizstól kezdve egészen le az Aranypartig, hogy se szeri se számuk. Amikor bezzeg olyan idők voltak, hogy itthon (igen, itthon!) nem lehetett már levegőt sem venni.
Nem akarom menteni a francia bőrét, nem bizony. Azt amit Clemenceau tett még egy jó ideig vizsgálni kell, holott úgy vélem, hogy ő is csak egy csavar volt a rendszerben, még akkor is, ha éppen vezető pozicíóban volt, mint miniszterelnök.
Aki fent van, nem egyértelműen egyedüli döntéshozói szerv, vagy entitás. (Azért menteném én Clemenceau bőrét, mert fizikus is volt, és ezek nem egyértelműen ostobák?)
Sok a kérdés, és nehéz ezeket megválaszolni felületből.
Nemrég jegyeztem meg egyik barátomnak, hogy az a veszélyes ember, aki csak egy-két könyvet olvasott. Mert azt hiszi, hogy az igazság birtokába jutott.
Ennél csak az jobb aki sokat olvasott, vagy aki nem olvasott semmit. Legalább annak van józan paraszti esze.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése