Mit akar az establishment?

Mi az alapvető kritérium ami a társadalmak beteges mivoltát meghatározza? Hogyan kell értelmezzük a monetarianizmus tényét? Hogyan hat ez a mindennapi életünkre, gondolkodásunkra és érzelemvilágunkra? Megoldás-e az energiaforrásokra alapuló társadalom (resource based economy)? Az érdek hogyan jelenik meg ebben a pénzen alapuló világban?
Leleplező világszenzáció? Meg kell nézni a Zeitgeist Addendumot, ami a Zeitgeist sorozat rákövetkező része. Sok kérdést fölvet, és mégsem mondható el róla az ami az ellenvetéseket megszülte az első rész megjelenése után. Mint tudható ebben a kereszténység elleni szemléletet rótták fel, illetve annak ismertetésének nem következetes mivoltát.
Úgy gondolom, hogy ez a második rész ami elszakad eme "szubjektivitás" kereteitől, már teljesen másként jelöli meg az élet mindennapos kereteit. Az establishment lenne az a film jelölete szerint, ami elszúrja a gondolkodás alapmenetét, illetve az emberek többségét olyan mentális beállítódásra modellálja, ami valójában egy modern rabszolgatartó rendszert hoz létre maga körül.
Ennek alapkategóriája a profit. Persze ezzel a Zeitgeist alkotói nem mondtak sok újat. A profit kategóriája begyűrűzött (hogy Hofi egyik példázatával éljek, a begyűrűzést illetően) mifelénk is, amióta a piacgazdasági normarendszer kimondta, hogy csakis ekként lehet boldogulni majd. Miért is hittük el mindezt?
Természetesen semmi sem olyan egyszerűen adott és elképzelhető, hogy azt néhány gondolatban meg lehessen fogalmazni. Háborúk sorozatának lehetősége kábította el az ember elméjét a történelem során. Ez egyrészt tiszta és követhető, hiszen a hatalom és a mások leigázása biztosította azt, hogy az uralkodó rétegnek "életszerű" legyen az élete. Senki sem szereti azt az életet, ami egyáltalán nem hasonlít még a leggyerekesebb vagy a legnaivabb elképzelésekhez sem. Mindenki boldogulni szeretne.
Csakhogy. Van egy eltérés, ami a lefektetett alapokat illeti, és ez annak a ténye, hogy a demokráciát - vagy a modern demokráciát - nem úgy értelmezzük ahogyan annak valójában lennie kellene.
A komplexitás hajlataiban
A komplexitás a modern civilizációk egyik alapvető vonása. Ezt egyrészt kiválóan megmutatja az a szerteágazás, ami főleg a modern kor kezdetén indult el (valamikor a gőzgép feltalálása után, illetve az iparosítás komolyabb fejlődése és elterjedése után). Ez az ún.szakágak szerteágazásában érhető tetten, hiszen mostanában annyi mindenféle emberi aktivitás létezik, hogy külön lexikonokat lehetne ezekről indítani, ami valójában meg is történt. Csak ha nyelvileg reflektálunk erre a jelenségre, akkor is számba kell vennünk a megszámlálhatatlanul sok "szakzsargont" is. És ebben a komplexitásban fel kell találni magunkat, mert annak a kérdésnek a leegyszerűsített változata, miszerint a pénz mozgatja az életet, nem nagyon állja a helyét.
Az egy teljesen más dolog, hogy minket ezirányban kondicionáltak. Vagyis hogy ezt elhiggyük, hiszen azt amit rengeteget ismételnek azt előbb-utóbb elhisszük.
És ebben a világban az egyik legtöbbet emlegetett frázis, ami közhelyszámba is megy ugyanakkor az, hogy a "pénz hajtja a társadalmat".
Mit mond erről a Zeitgeist alkotói csoportja? Nem kevesebbet, mint azt, hogy a pénz valaminek a helyettesítője. Illetve azt, hogy a pénz valójában valakinek az adóssága. Amely pénz x-től átmegy y kezébe, az a-nak az adóssága b irányába. Ez annyira téves elképzelés lenne?

"We can never achieve perfection" - mondja ennek a résznek az egyik főszereplője, Jacque Fresco, de legalább megpróbálhatjuk, tolhatjuk meg az elmésnek tűnő frázist. És ezen utópiáknak ez az egyik alapattribútuma. Csakhogy valahol mégsem érzem az egészet utópisztikusnak, sokkal inkább soron levő problémák újbóli értelmezési lehetőségének. Hogy valamit kezdhessünk végre az életünkkel, egy normálisabb, élhetőbb Földön.